A svéd ünnepek szakértője
(érvényes: 2024. április 1. és 2024. június 30. között)
A svédek imádnak ünnepelni, ezért minden alkalmat megragadnak a kisebb-nagyobb családi és baráti összejövetelekre, közös lakmározásokra. A nagyobb ünnepnapokon – például húsvétkor vagy karácsonykor – hozzánk hasonlóan náluk is összegyűlik a család apraja-nagyja vagy a közeli barátok, és különféle tradicionális ételek kerülnek az asztalra. Peták ezúttal a svéd ünnepekről, a hozzájuk kapcsolódó étkezésekről és szokásokról mesél. Meríts bátran ihletet belőlük, és színesítsd svéd tradíciókkal az otthoni hagyományokat!
A legfontosabb svéd ünnepek:
- Húsvét
A hosszú és borongós tél után a várva várt tavaszi ünnep üde színekkel és új reményekkel érkezik. Hírül adja, hogy csakhamar melegebbre fordul az idő, és egykettőre virágba borul a természet. A svédek ilyenkor nyírfaágakkal díszítik az otthonukat, melyekre színes (főként sárga) tollakat, csibe- és tojásmotívumokat, csokoládét és egyéb dekorációkat aggatnak. - Midsommar – a nyári napforduló
A nyári napfordulót Svédországban a június 19. és 25. közé eső pénteken ünneplik. Az év legrövidebb éjszakáján az ország egyes részein egyáltalán nem nyugszik le a nap. A barátok és szomszédok ilyenkor összegyűlnek, és egy virágokkal díszített oszlop körül lakomáznak, énekelnek és táncolnak. Midsommar a napfény, a virágok, az eper, a halakból készült finomságok és az önfeledt mulatozás ünnepe. - Királyrákparti
Augusztus végén a nappalok már egyre rövidebbek, és egyre nő a sötétségben töltött órák száma – ekkor jön el a Kräftskivor, vagyis a ráklakoma ideje. A rákkal és sajttal töltött piték mellett az ünnep kötelező elemei a papírkalapok, a füzérek és a rákmotívumokkal díszített lámpások is.
- Szent Lúcia napja
December tizenharmadikán a svédek Szent Lúcia előtt tisztelegnek. A kora reggeli órákban a fiatalok karácsonyi énekeket énekelve járják sorra az iskolákat és munkahelyeket, miközben mézeskalácsot és lussekattot, egy hagyományos Luca-napi sáfrányos süteményt osztogatnak. - Karácsony
Karácsonykor Svédországot szinte teljes sötétség borítja, ezért a svédek világító dekorációkkal, mécsesekkel és gyertyákkal díszítik az otthonukat. A szobákban, a ház körül és az ablakokban elbűvölő fények sokasága ragyog. A gazdagon megrakott karácsonyi asztalon a vendégek csupa ínyencségből válogathatnak, az ajándékokra pedig többnyire egy kis kártyát kötnek, amelyen egy rövid versben sejtetik, hogy mit rejt a csomag.
1. A húsvéti lakoma
Egyetlen húsvéti asztalról sem hiányozhat a főtt tojás, a sajt, az ecetes hering, a ropogós „knäckebrot” kétszersült, a főtt burgonya, a pácolt vagy füstölt lazac és a sok-sok kapor. Természetesen a különféle édességek, mint a félig csokoládéba mártott marcipántojások sem maradhatnak el.
2. Daloló boszorkányok
Húsvétkor a svéd gyerekek boszorkánynak öltöznek. A régimódi ruhákból készült jelmezek kötelező kellékei a kötény és a sál, valamint elengedhetetlen, hogy a boszik néhány szeplőt is fessenek az arcukra. Csakúgy, mint a karácsonyi énekesek, a kis boszorkányok is bejárják a környéket, saját készítésű festményekkel ajándékozzák meg a lakókat, kellemes húsvéti ünnepeket kívánnak, cserébe pedig édességeket kapnak.
3. A Midsommar éjszaka varázsa
Az év legrövidebb éjszakájának hagyományai szorosan kötődnek a jövendöléshez. Az étkezőasztalt, a májusfát és a kislányok fejét is virágok díszítik. Úgy tartják, hogy ha Szentiván-éjkor egy lány hét különböző virágot tesz a párnája alá, álmában megjelenik neki a leendő férje.
4. Milyen ízű a Midsommar?
A nyári napforduló alkalmából rendezett eszem-iszom elmaradhatatlan fogásai a különféle receptek szerint elkészített hering és lazac, a tejfölös-kapros krumpli és a sok-sok eper – akár tejszínnel, akár könnyű epertortaként tálalva.
5. Rákparti a szabad ég alatt
Az esemény fő attrakciója a sós lében főtt, kaporral tálalt királyrák. A hideg rákot többnyire kézzel eszik. Szintén népszerű csemege a Västerbotten régióból származó sajtos pite, amit a knäckebrotnak nevezett ropogós kenyérrel és többféle sajttal fogyasztanak.
6. Pohárköszöntő énekszó mellett
A svéd lakomákat mindig vidám nótázás kíséri. A vendégek kapnak egy-egy énekeskönyvet, melyben az étkezés közben felcsendülő svéd dalok szerepelnek. A közös éneklés után köszöntést mondanak. Egészségedre! Vagy ahogy a svédek mondják: Skål!
7. A Szent Lúcia-körmenet
A felvonulást a „felnőtt” Szent Lúcia vezeti hosszú, fehér ingben, derekán piros szalaggal, fején égő gyertyakoronával. A mögötte haladó menetben, hasonló öltözékben és gyertyával a kezükben vonulnak a fiatalabb lányok. A fiúk botokra erősített csillagokat tartva, a karácsonyi manók pedig piros sapkában követik Lúciát.
8. Lussekatt, avagy a sáfrányos vajassütemény
A Lúcia-körmenetben vonulók mézeskalácsot és kézzel készített, mazsolás-sáfrányos édessüteményt, vagyis lussekattot osztogatnak. Az S alakú sütemény különleges ízét és jellegzetes, sárgás színét a sáfrány adja.
9. A karácsonyi lakoma
A svédek karácsonyi asztalán minden olyan finomság megtalálható, ami a szívüknek kedves: főtt sonka, hering, főtt tojás, húsgolyó, kolbász, háromféle káposzta, némi lazac és a „Jansson-csábítása” elnevezésű krumplis-heringes ragu. Desszertként hagyományos karácsonyi rizskását szolgálnak fel, amiből okvetlenül félre kell tenni egy tálkányit a karácsonyi manónak!
10. Tomten, a karácsonyi manó
Svédországban Tomten hozza a karácsonyi meglepetéseket. Régen úgy tartották, hogy minden háznak és gazdaságnak van egy saját manója, aki egész évben őrzi a házat, és figyeli, hogy az ott élők megérdemlik-e az ajándékokat. Még régebben a svédek abban a hitben éltek, hogy az ajándékokat egy kecske hozza – innen ered a szalmából készült kecskedíszek ősi hagyománya. A kecskemotívum a mai napig népszerű és elterjedt karácsonyi dekoráció.
